2012. január 1.-jétől lép életbe az az uniós irányelv, mely a házak energiahatékonyságának mérését hivatott szabályozni. Az energiapasszus célja az újfajta közgondolkodás elősegítése, az összesített energiafogyasztásra jellemző viszonyítási alap arányának, százalékos mérték függvényében való rögzítése. Az egyes osztályok betűjeleivel a lakások és létesítmények energetikai értékmérőjeként szolgál, a meghatározott osztályok száma 10, A+-tól I-ig. Ezért a lakások, házak piaci értékét jelentősen befolyásolni fogja.

Németországban mintegy tíz éve érvénybe lépett egy hasonló energia-megtakarítási rendelet, amely azóta biztonsággal beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Angliában néhány éve alkalmazott 0 és 120 közötti energiahatékonysági skálán az új házak többsége 80 feletti, jó eredményt mutat, de egyharmaduk nem felel meg az előírásoknak. A régi épületek mutatói leginkább 40 és 60 közé esnek. Magyarországon jelenleg az épületek alig több mint 10 százaléka mondható energetikailag korszerűnek.

A kormányrendelet három esetre írja elő tanúsítvány készítését, nevezetesen: az első használatbavételi engedély új lakások esetén, második az eladásra szánt használt ingatlan esetén, és harmadszor a bérbeadásnál kell gondoskodni arról, hogy a tanúsítványt az új tulajdonos vagy bérlő a kezébe kapja. Idővel az energiatanúsítvány egyre inkább az épületek fontos okiratává fog válni. A tanúsítvány nem csak az épületszerkezetekre, hanem például kazánok energiacélú hatásfokára is kiterjed. A statisztikák szerint egy átlagos házban az épület fűtésére és hűtésére fordítják a legtöbb energiát (több mint 40 százalék), így itt a legnagyobb a megtakarítási lehetőség is. Az energiaveszteség 40-60 százaléka közvetlenül a rossz szigetelés miatti szivárgás számlájára írható. Modern, duplán üvegezett ablakok esetén a hőveszteség csak a fele a szimpla ablakoknál jelentkező veszteségekhez képest.

A tanúsítványt a tulajdonos kérésére a rendeletben megadott szemrevételezési és becslési módszerrel kell végezni. Lényeges, hogy a tanúsítvány összefoglaló lapjához csatolni kell az építészeti-műszaki, valamint a kivitelezési megvalósulási dokumentáció energetikai igazoló számítását. Új épületeknél a dokumentálás megkönnyítésére a felelős műszaki ellenőr által készített fényképek és a szigetelési vastagságok rögzítésével kell a tanúsítvány elkészítését megkönnyíteni. A tanúsítvány maximum 10 évre érvényes. És hogy mennyibe is fog ez kerülni? A lakásonkénti 20-50 ezer forint között kell keresni a reális árat, amely persze függ a piaci versenyhelyzettől is, mondják a szakértők.